Tervek a jövőre nézve…
2009 szeptember 1. | Szerző: Sharon |
Elég sok minden kavarog a fejemben és most úgy érzem, le kell írnom, mert csak gyűlik.
Szóval nagy elhatározásra jutottam, ill. már megfogalmazódott bennem e dolog régóta. Arról nem írtam korábban, hogy miután vége lett a táncnak felszedtem magamra egy pár kilót, amire egyáltalán nem vagyok büszke. Lehet, hogy ezért sem tettem említést egyik bejegyzésemben sem, mert valahol ez számomra szégyen…
Szó szerint egy szégyennek érzem az egészet, én aki mindig olyan kis tip-top voltam, egyszerre megváltozott az alakom, olyan alaktalan lettem, nem vagyok már igazi táncos alkat, nem lennék sem színpadra való és baromira zavar. Persze lehet, h egy Idegen, aki most ezt olvassa, azt gondolja, óh hát mit törődöm ilyesmivel, vannak ettől súlyosabb problémák az életben, ami való igaz is és nem akarok sajnálkozni, az én hibám. Tennem kellett volna többet ezért, hogy ne következzen be, jól tudom. Bár a hátam elég sokszor közbeszólt és erre nagyon haragudtam.
De most nagyon határozott vagyok, és nem engedek semmilyen kísértésnek, mint ahogy eddig is nagyjából véghezvittem a terveimet, talán ezt is be tudom fejezni jó eredménnyel.
Nem szeretnék gyorsan lefogyni, a cél a jövő nyár vagy tavasz és kb. 15 kg mínuszról van szó. Örülnék a 20 kg-nak is, de talán az már tényleg sok és nem kéne, hogy anorexiás legyek, ugyebár. Rengeteget agyalok azon, hogy vajon mi az optimális? Tény, hogy meg akarok szabadulni ettől a tehertől, mert akárkivel találkozom, rögtön elsőre az tűnik fel, nem vagyok már olyan vékony és jön a következő kérdés, h talán csak nem abbahagytam a táncot…Ebből most már elég. Érdekes, hogy eddig nem zavart annyira mások véleménye. Jelenleg is igazából saját magam határoztam így. Kíváncsi lennék, hogy mi van azokkal az élsportolókkal, akik egyszer csak ripsz-ropsz abbahagyják. Vajon ők is egy cipőben járnak Velem?
A tánc miatt sok erőm van és kitartó vagyok, remélem a hátam is így akarja. Agyamat már teljesen átprogramoztam, mert ugye minden az agyban dől el. Én hiszek az agykontrollban.
Szombaton egy természetgyógyásznál is voltam, aki egyébként ráadásul belgyógyász is. Sok érdekes dolgot mondott, de a lényeg elsősorban az agy szerepe (a kisagynak 3 év kell ahhoz, hogy tartani tudjuk azt a súlyunkat, amire lefogytunk, állítólag utána bármit és bármennyit ehetünk). Aztán persze 18 óra után ne együnk semmit, ez alapszabály, inni viszont lehet, de csak és kizárólag szénsavmentes ásványvizet. Fontos még a mérsékletesség, naponta 5x kell enni és keveset. A legfontosabb talán az szerintem, hogy el kell hinni önmagunknak, hogy sikerülni fog lefogyni. Végül rám kapcsolt egy gépet, amely által meg tudta mondani, hogy mit ehetek és mit ne egyek. Fantasztikus dolog volt, de ebben már egy kicsit kételyeim vannak. Lényeg, hogy ha tehetjük csak és kizárólag lisztmentesen, cukormentesen ill., zsiradékmentesen főzzünk. Vagy helyettesítsük azokat valamivel, pl.: az olajt teavajjal.
Sok igazság van ezekben, de én akkor is megpróbálok sportolni újra…majd vigyázok magamra megígérem Nektek! Csak óvatosan az elején. Ki fogom próbálni ismét a stepp-aerobikot v. dance-steppet. Muszáj, mert úgy érzem ezek nélkül nem fog sikerülni, sanyargatni magamat meg nincs értelme. A tánc volt eddig is az életem része, hát ha azt már úgy és olyan szinten nem lehet, kell egy másik megoldás. Persze mellette marad még a gerinctorna, hiszen ha azt nem csinálnám elképzelhető, hogy fel sem bírok majd kelni.
Úgy döntöttem, hogy a jógát is elkezdem, csak legyen időm mindenre párom, munka és háztartás mellett. Kedvesem szerencsére támogat, de Ő is résen lesz, és ha úgy látja majd, hogy nem mehetek tornára, mert fáj mindenem akkor bizony nem fog elengedni, rám zárja majd a szobaajtótJ. Sokszor áldom az eget, hogy vannak, akik szeretnek, és én viszont szerethetek. Ez mindennél fontosabb tudom. Még a fogyózástól is sokkal fontosabb.
Közben egy válogatóra készülök, amit a Vígszínház szervez és szeptember 5-én lesz. Néptáncosokat keresnek, ill. különböző karaktereket a „Hegedűs a háztetőn” c. musicalhez. A darabot 2010 februárjától fogják játszani és 2009 novemberétől lesznek a próbák. Ezért gondoltam elmegyek, próba cseresznye. Úgysem ez az első ilyen válogatás, amin részt veszek. Majd megírom milyen volt.
Addig is Mindenki vigyázzon magára és egymásra!
Sharon
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Vegre, hogy itt vagy.
Nagyon hatarozott vagy, ugyhogy biztos sikerulni fog a fogyas. HAJRA! nagyon dukkolok. A valogatorol is irj majd, ilyenen jo sokan nem voltunk, kivancsi vagyok hogy folyik egy ilyen. es persze maximalisan szoritok! puszi
Alienn!
Nagyon köszi a biztatást, ölellek! És megígérem fogok beszámolót tartani.:) Puszi
Elöször is köszönöm, hogy hü olvasom vagy.
Aztàn kitartàst kivànok, hogy véghez tudd vinni amit elterveztél. Komolyan néptàncos voltàl??? Igen, a régi néptàncosokra (is) csusznak fel a kilok, mikor abbahagyjàk. Én sajni nem tàncoltam soha.
De 6 kilot adtam mostansàg le. Hàla, még nem jött vissza:) Szoval hajrà! Kitartàst!
Pitypang!
Köszönöm szépen. Remélem tényleg véghez tudom és csak van bennem annyi kitartás, mint korábban, amikor táncoltam még. Igen 18 évet végig táncoltam, főként magyar néptáncot, de emellett balettoztam is ezt most igazán megérzi a hátam.
Sok sikert kívánok neked, nagyon jól döntöttél, hogy lassan és ésszel szeretnél fogyni. Igazad van, az első lépés sziklaszilárdan hinni az eredményben. Kívánom, hogy elérd a célod és meg is tartsd, és főleg, hogy vigyázz a hátadra. A jóga kölönben csodás hátra, csak kitartás kell hozzá, mert eleinte nehéz (habár neked, mint táncosnak, biztosan jobban mennek majd a pozíciók, mint az egyszerű meggörnyedt földi halandóknak:-)
M!
Nagyon köszönöm Neked és én is hasonlókat kívánok…Vigyázz magadra!
Kedves Sharon! Tudod,hogy én átérzem milyen abbahagyni egy sportot, amit gyermkkorod óta űzöl. A műtétem után nem tudtam mozogni hónapokig, és a sérülésemtől számítva majdnem fél évig. Felszedtem nemtom hány kilót, de a lényeg a látványban volt, amin én is kivoltam! Aztán elkezdtem mozogni és az a látványos feles kiló gyorsan lement. Csak azért nem mind, mert néha csalok a kajálásban:) Szóval csak azt akarom mondani, hogy ne aggódj, simán menni fog neked is! A válogatáshoz pedig sok szerencsét!puszillak
Kedves Lili!
Köszönöm a bíztató szavakat, igazán jól esnek.
Remélem sikerülnek az álmaim és Neked is a tiéd:))) Jó utat Prágába és vigyázz nagyon magadra! Visszavárunk….Puszi